Illóolajok témakörben Dr. Böszörményi Andrea válaszolt a kérdéseimre

Kérlek, mutatkozz be röviden. Mivel foglalkozol most?

Dr. Böszörményi Andrea vagyok, 2003-ban szereztem gyógyszerész diplomát, azóta dolgozom a Semmelweis Egyetem Farmakognózia Intézetében, jelenleg adjunktusként. 2006-ban Farmakognózia és Fitoterápia szakvizsgát tettem, 2011-ben PhD. tudományos fokozatot szereztem.

Kutatói munkám során főként illóolajos növényekkel, illóolaj összetételük gázkromatográfiás analízisével foglalkozom. PhD. munkámat zsálya és levendula fajok, szakgyógyszerészi dolgozatomat üröm fajok fitokémiai értékelése területén készítettem. Jelenleg számos hazai illóolaj előállító és forgalmazó céggel, valamint egyetemi és akadémiai intézettel együttműködésben végzem az illóolajok kémiai vizsgálatát. Szakmai érdeklődésem középpontjában jelenleg az illóolajok mellékhatásaiért felelős komponensek, valamint a központi idegrendszerre ható illóolajok értékelése áll.

Miért használjunk illóolajokat?

Az illóolajok az emberiség történelmének kezdetétől napjainkig jelentős szerepet játszanak a gyógyításban. Az illóolajok hatékonyságát a preklinikai vizsgálatokon túl humán vizsgálati eredmények is igazolják. Ezekben az illóolajok elérték, vagy megközelítették a szintetikus szerek hatásosságát, így alkalmazásuk reális alternatívát jelenthet a mindennapi gyakorlatban.

20170605_101830-01

Az illóolajok hatása szempontjából kiemelt jelentőségű a szaglás. A szaglás rendkívül komplex folyamat, melynek kutatásáért Linda Buck és Richard Axel 2004-ben Orvosi Nobel Díjat kapott. A lényege, hogy az illóolajok az orrüregbe jutnak, és a hátsó felszínén található szagló receptorokhoz kötődnek. Az általuk kiváltott inger egy átkapcsolódási lépés után kisebb részben a szaglókéregbe jut, ahol a szagok tudatosulnak. Nagyobb részük azonban az agy legősibb részébe, a limbikus rendszerbe jut, ahol tudatosulás nélkül befolyásolják a közérzetet, hangulatot, érzelmeket, emlékeket. Ez alapján az illóolajokat a gyógyászatban leggyakrabban a készítmények illatosítására alkalmazzák, mert a gyógyszerhatást jelentősen befolyásolhatja a kellemetlen szag, vagy akár a kellemes illat.

Az illóolajok természetesen nem csak a szaglás folyamatán keresztül hatnak. A kis molekulatömeg és lipofil oldódási tulajdonságok miatt a száj, a gyomor és a légutak nyálkahártyáján, vagy a bőrön át könnyedén felszívódnak és szinte minden szervbe eljutnak. Átjutnak a vér-agy gáton is. Kiválasztásuk a tüdőn, a bőrön, a vesén, vagy a májon át történhet, és ezalatt minden érintett szervben fejthetnek ki hatást. Hathatnak receptorok működésének a megváltoztatásával, befolyásolhatják a hormonok termelődését és az idegi folyamatokat, lokális ingerlő, vagy bénító hatást is kifejthetnek.

A legtöbb szakirodalom az illóolajok antimikrobiális tulajdonságát igazolja, a baktérium-, gomba-, és vírusellenes védekezésben is bevethetőek külsőleg és belégzés után is. Talán legismertebb a légző rendszerre kifejtett hatásuk, melyet az alsó és felső légúti betegségek terápiájában alkalmazhatunk. Számos illóolaj rendelkezik köptető, nyákoldó, görcsoldó és gyulladáscsökkentő tulajdonsággal. A központi idegrendszerre az illóolajok számos módon hathatnak, a szaglás által kiváltott reflexnek is ezen a területen van a legnagyobb szerepe, de felszívódás után, bizonyos komponensek a vér-agy gáton átjutva közvetlenül kapcsolódhatnak a receptorokhoz, és fejtik ki nyugtató, altató, szorongást csökkentő hatásukat. Belsőleges gyógyszerészi indikációja az egykomponensű illóolajoknak nem ismert, az emésztést javító és vízhajtó hatások főként a gyógynövények, fűszerek, vagy kivonataik alkalmazásának köszönhető. Külsőleg a reumás és mozgásszervi panaszok, különböző eredetű fájdalmak enyhítése főként a vérkeringést fokozó, fájdalomcsillapító, gyulladáscsökkentő, görcsoldó illóolajok segítségével lehetséges. Az illóolajok nem csak az emberi szervezetre gyakorolnak hatást, hanem a rovarokra is, riasztó szerként is bizonyítottan alkalmazhatóak.

Milyen veszélyekre hívnád fel a figyelmet az alkalmazásukkal kapcsolatban?

Az illóolajok alkalmazása nem veszélytelen, jótékony hatásuk mellett nem kívánt mellékhatásokkal is rendelkezhetnek. Például az apiol a petrezselyemolajban abortív hatású, a szerecsendióolajban található miriszticin hallucinogén. A tujon, az orvosi zsálya és a fehér üröm illóolajának jellemző komponense neurotoxikus. A borsosmentaolaj főkomponense, a mentol gyermekeknél, és arra érzékenyeknél légzésbénulást okozhat.

Maguknak az illóolajoknak a belsőleges alkalmazása nem ajánlott, de az illóolaj tartalmú fűszernövények, teák és egyéb készítmények is okozhatnak gyomor-bél rendszeri irritációt, felszívódás után központi idegrendszeri tüneteket, krónikus vagy a terápiás dózist meghaladó alkalmazás során citotoxikus, hepatotoxikus mellékhatások is jelentkezhetnek. Külsőleges alkalmazás során irritációt, allergiás reakciót válthatnak ki, ezért új illóolaj alkalmazása esetén ellenőrizni kell az egyéni érzékenységet. Főként a citrus illóolajok fényérzékenyítő komponenseket tartalmazhatnak, és súlyos égési sérüléseket okozhatnak, ezért alkalmazásuk után nem szabad közvetlen napfénynek kitenni a kezelt bőrterületet. Nem szabad elfeledkezni arról sem, hogy a külsőleg alkalmazott illóolajok is felszívódhatnak, és jelentkezhetnek belsőleges mellékhatások.

Az illóolajok mellékhatásáért gyakran a szabálytalan előállítás, helytelen tárolás és alkalmazás során kialakuló, a megfelelő minőségű illóolajokban nem jelenlévő komponensek a felelősek. Megbízható forrásból származó illóolajok használatával, valamint az adagolásra, tárolásra és felhasználásra vonatkozó előírások betartásával a mellékhatások jelentős része elkerülhető.

20170605_102044-02-01

További veszélynek tartom, hogy a gyógynövények, és ezen belül az illóolajok egyáltalán nem szerepelnek az orvosi oktatásban, ezért a gyakorló orvosok néhány esettől eltekintve nem ismerik fel a mellékhatásokat, és rossz irányba kezelhetik az ilyen problémákkal hozzájuk forduló pácienseket. Az illóolajok belsőleg kialakult mellékhatásaival kapcsolatban gyakran fel sem merül, hogy azt esetleg valamilyen illóolajos fűszer, vagy kozmetikai készítmény is okozhatja, így a beteg tovább alkalmazza az adott készítményt, ami fenntartja a tüneteit.

Milyen téves ismeretek vannak a köztudatban az illóolajokkal kapcsolatban?

Az előző kérdéshez kapcsolódva a legnagyobb tévhit, hogy az illóolajok alkalmazása veszélytelen. A zöld mozgalmak népszerűségének a növekedésével elterjedt az a nézet, hogy a természetes anyagok alkalmazása nem jár mellékhatásokkal, ezeket csak a szintetikus szerek válthatják ki. Ez egyáltalán nem igaz, eredetüktől függetlenül minden olyan molekula, ami egy szervre egy bizonyos hatást fejt ki, más szerven is hathat, és az ottani hatás az eredeti alkalmazás szerint már nem kívánt, tehát mellékhatás. A szintetikus gyógyszerhatóanyagok kutatása során ezeket a mellékhatásokat külön vizsgálják, próbálják a lehető legnagyobb szelektivitást elérni, emiatt jobban a látótérbe kerülnek a mellékhatások. A gyógynövények azonban akár több száz féle anyagot is tartalmazhatnak, az illóolajok is többkomponensű elegyek, nagyjából 10-50 különböző kémiai szerkezetű komponenst tartalmaznak 0,1% fölötti arányban. Ezek közül több direkt hatást is kifejthet az emberi szervezetre, és ezen túl még egymás hatását is befolyásolhatják. Ennek alapján könnyen belátható, hogy természetes kivonatok esetében a szelektivitás, és a mellékhatások kiküszöbölése elérhetetlen feladat. Másrészről a komponensek kívánt szinergista együtthatása viszont új perspektívákat nyit a gyógynövények alkalmazhatóságában, a szintetikumokkal szemben.

20170605_101916-02

A másik tévhit az, hogy az illóolajok nem szívódnak fel, csak a szaglás folyamatán keresztül hatnak. Több kozmetikai területen, a felszívódás során kialakuló hatásokra nem is gondolnak a készítmények előállítása során. Pedig az illóolaj komponensek kisméretű zsíroldékony molekulák, fel tudnak szívódni ép bőrön, nyálkahártyán át is. Természetesen nem biztos, hogy az egyes szervekbe eljutnak olyan koncentrációban, hogy tüneteket tudjanak kiváltani, de ennek a lehetősége sem zárható ki teljesen.

Harmadik tévhit, hogy egyes illóolajok akár belsőleg, akár külsőleg töményen is alkalmazhatóak. Szerencsére ezt a tévhit nem sokakra jellemző, de többször hallottam már ilyen alkalmazásról. Az illóolajok belsőleg, tehát magát az illóolajat lenyelve egyáltalán nem alkalmazhatóak, mert ebben a formában a legtöbb illóolaj erősen toxikus, némelyik akár halálos mérgezéseket is okozhat. Külsőleg se alkalmazzunk tömény illóolajokat, mert az irritáló hatás, valamint a nem kívánt felszívódás jelentősebb, mint az előírt hígításban.

Mik a kutatási irányok napjainkban az illóolajok terén? Mire kíváncsi a tudomány? Fedeznek fel új illóolajokat?

Fontos feladat az illóolajok alkalmazásának újraértékelése korunk tudományos elvárásainak megfelelően. Napjaink gyógynövény-kutatására a szintetikus gyógyszerkutatáshoz hasonlóan jellemző a molekuláris szemlélet: az illóolajok hatásának komponensek szintjén történő vizsgálata, a molekuláris szintű szerkezet-hatás összefüggések ismerete. Ezt a vizsgálatot ki kell egészíteni a komponensek együttes hatásának a vizsgálatával is. Hatástani vizsgálatok folynak az illóolajokra jellemző minden területen, in vitro, állatkísérletes formában, és humán klinikai vizsgálatok során is. Sajnos a klinikai vizsgálatokig nem sok illóolaj kutatása jut el, de ezen a területen is születnek bíztató eredmények.

A kórokozók rezisztenciájának terjedésével egyre nagyobb szerepet kapnak a rezisztenciát nem okozó, fertőtlenítő hatású illóolajok. Számos vizsgálat irányul az egyes illóolajok pontos antimikrobiális spektrumának a meghatározására.

Folynak kutatások az egyes növények illóolajtartalmának és összetételének hatás és felhasználhatóság szerinti optimalizálására a termesztési körülmények változtatásával, nemesítéssel, biotechnikai módszerekkel, és a kivonási módszerek fejlesztésével is. Ma már megvalósítható a toxikus komponensek szintjének minimalizálása akár molekuláris biológiai, akár szelektív kivonási módszerekkel.

Az új illóolajok felfedezése is folyamatban van. Ha találnak a világon bárhol egy új illatos növényfajt, vagy változatot, megvizsgálják az illóolaj összetételét. Erre ma már nagyon fejlett módszerek vannak, egy adszorbens segítségével mintát vesznek a növény légteréből, és ebből közvetlenül meg lehet határozni az illóolaj összetételt a ritka növény károsítása, begyűjtése nélkül. Persze az új fajok felfedezésének kisebb az esélye, gyakrabban keressük az ismert fajok optimálisabb összetételű illóolajat tartalmazó változatát.

Milyen illóolajokat használsz otthon a mindennapokban? Vannak kedvenceid?

Kedvenc illóolajat választani nehéz, mert az egyes élethelyzetekben más-más illóolajat használok, különböző formában és céllal. A hagyományos fitoterápiás megközelítéshez talán az áll legközelebb, hogy megfázás esetén menta, eukaliptusz és teafa olajat szoktam párologtatni, a légúti tünetek csökkentésére, és a szoba légterének fertőtlenítésére. Esténként néha nyugtató hatású levendula illóolajat párologtatok, levendulát a hálószobában is tartok, és a szekrényekben is, a molyok ellen. Mozgásszervi fájdalmak, sérülések esetére van egy kedvenc vérkeringést fokozó, gyulladás- és fájdalomcsökkentő hatású készítményem, ami más hatóanyagok mellett szintén levendulaolajat és rozmaringolajat tartalmaz. Bőrápolási termékekben kedvencem a teafa olaj, a szeborreás típusú bőröm erre reagál a legjobban.

Az illóolajok mindennapos használatához sorolom az ételek fűszerezéséhez használt és egyéb táplálkozásban alkalmazott illóolajos növényeket is. Például egy nehezebb káposztás étel elképzelhetetlen konyhakömény nélkül, ami görcsoldó, emésztést segítő hatású. Főleg nyáron mindig tartok otthon mentát és bazsalikomot, amiket frissen is lehet fogyasztani, és sok féle ételhez illenek. Teaként nagyon szeretem a citromverbéna levelet, ami sajnos itthon még nem ismert, de a mediterrán országokban gyakori növény, és az illóolaja nyugtató és vírus ellenes hatású. A túlzott fűszerezéssel azonban vigyázni kell, mert a gyomor-bél rendszeri irritáló hatáson túl belsőleges mellékhatásokat is okozhatnak, például már korában említettem a szerecsendiót, ami táplálkozási koncentrációban is képes neurotoxikus és hallucinogén tüneteket kiváltani.

Szintén a mindennapokhoz tartozik számomra a parfümök használata is, amelyeknél nem nézem az összetételt csak azt, hogy milyen hatást váltanak ki belőlem és a környezetemből, valamint hogy illik-e a saját bőrömhöz. Nincs olyan parfüm, ami minden élethelyzethez megfelelő, más parfüm kellemes télen, más nyáron, más munkához és más a szabadidős tevékenységekhez. A jó minőségű, ideális parfüm megtalálása nem könnyű, és elég költséges is, de használata sokkal kellemesebbé tudja tenni a mindennapokat. Viszont a parfümök használatát se szabad túlzásba vinni, és itt se szabad megfeledkezni a mellékhatásokról.

Mi az aromaterápia gyógyszerész szemmel? Milyen a magyarországi aromaterápia gyakorlata? Miben tér el más országokétól? Hol látod a fejlődési lehetőséget?

Az aromaterápia definíciója René-Maurice Gattefossé (1937) az aromaterápia megalapítója szerint az illóolajokkal történő gyógyító eljárások összessége. Ez mást jelent a mai gyakorlatban és mást a gyógyszerészetben. A hagyományosan értelmezett aromaterápia a komplementer medicina része, az illóolajokat párologtatás, inhalálás, bedörzsölés, masszázs, a fürdők, szaunázás, borogatások során alkalmazzák, ehhez a mai gyakorlatban hozzátartoznak az illóolaj tartalmú kozmetikumok is. A gyógyszerészetben nem használjuk az aromaterápia kifejezést, de illóolajokat alkalmazunk a gyógyításban, nem csak illatjavító segédanyagként, hanem hatóanyagként is. Ennek alapja az illóolajok összetételének és bizonyított hatásainak az ismerete, és lefedi mindazt a területet, amit az illóolajok használatánál említettem. Különbség az is, hogy a gyógyszerkészítmények formulálásánál izolált illóolaj komponenseket is felhasználunk, amik természetes, vagy szintetikus eredetűek is lehetnek, de kémiai szerkezetük megegyezik a természetes illóolajokban előforduló molekulákéval.

Magyarország tradicionálisan híres volt a gyógynövény termesztéséről, ez a szerep sajnos napjainkra jelentősen csökkent. Külföldön a magyar aromaterápiát leginkább az Aqua Reginae Hungariae nevű, XIV. századi készítmény miatt ismerik, ez egy citrusos, rozmaringos bedörzsölő szer volt, amit Erzsébet Királyné használt a reumás fájdalmai enyhítésére. A történet szerint az idős királynét a készítmény megszépítette, és újra fiatallá tette. Azóta is ezt tartják a világ első alkoholos parfümjének, Nyugat-Európában nagyobb hírnévnek örvend, mint itthon. Legfontosabb gyógynövényünk a kamilla, aminek a termesztéséhez hazánkban optimálisak a feltételek, éghajlatunk és a szikes puszták kiemelkedő minőségű kamilla termesztését teszik lehetővé. Ehhez hozzájárulnak a Magyarországon nemesített, a gyulladásgátló hatás szempontjából optimalizált illóolaj összetételű fajták is, és napjainkban is folynak kutatások az illóolaj desztilláció körülményeinek a fejlesztésére. A kamilla illóolaj exportjában megőriztük a vezető szerepünket, de sajnálatos módon az illóolaj kereskedelme külföldi forgalmazókon keresztül valósul meg, és az illóolajokon nem tüntetik fel a magyar eredetet.

A gyógynövénytermesztés országos szintű jelentős csökkenése után, az utóbbi években egymás után jelennek meg a kisebb családi, és közepes méretű illóolajos növényeket termesztésével foglalkozó vállalkozások. Főként mediterrán eredetű, ajakosok családjába tartozó növényeket termesztenek, ezek közül is a legjelentősebb levendula. Illóolajat, és más kivonatokat is előállítanak ezekből a növényekből, és kis- és félüzemi körülmények között aromaterápiás kozmetikumokat és élelmiszereket is gyártanak. Az illóolaj-összetétel a magyarországi növények esetében nem minden esetben felel meg a szoros gyógyszerkönyvi határoknak, de legalább biztosan Magyarországon termesztett, természetes eredetű illóolajat kapunk. A aromaterápiával foglalkozó nagyobb magyar cégek külföldi forgalmazóktól szerzik be az illóolajokat, így tudják biztosítani a gyógyszerkönyvek által előírt szigorú feltételeket. Készítményeket is előállítanak, amik csak nehezen veszik fel a versenyt az aromaterápiás nagyhatalmak, például Franciaország termékeivel. A kereskedelemben egyre jobb minőségű illóolajok érhetőek el, lassan végleg kiszorulnak a távolkeleti eredetű, szintetikus aromákkal illatosított zsírosolajok.

20170605_100917-01

Magyarországon kiemelkedő szintű a fürdőkultúra, ebben ma az illóolajoknak még csak viszonylag korlátozott szerep jut. Az illóolajos, gyógynövényes szaunák már kezdenek megjelenni, és aromaterápiás masszázsokat is hirdetnek. Ezeknek a gyógyszerészi szemléletű fejlesztése is tartogat lehetőségeket a fürdőket felkereső vendégek, esetleg betegek célzottabb kezelésében.

Az aromaterápiával foglakozó cégek képzéseket is tartanak, súlyt fektetnek a közönség tájékoztatására, amiknek a színvonala nagyon tág határok között változik. Problémát jelent még az illóolajok hatásának a misztifikálása is, ami gyakran valamilyen nem megalapozott információt takar. Ezeket a képzéseket leginkább vegyészek és kozmetikusok vezetik, de egyre gyakrabban kérnek fel gyógyszerész szakértőt is.

Hivatalos egészségügyi felsőoktatásban az illóolajok csak a gyógyszerészek oktatásában képzik a tananyag részét. Fontos lenne az orvosi karokon is megismertetni a medikusokat az illóolajok bizonyítékokon alapuló alkalmazásával. A tapasztalatok szerint igény lenne rá, mert például a szülészetben egyre gyakrabban alkalmaznak illóolajokat a szülés kellemetlen tüneteinek az enyhítésére. Az utóbbi időkben egyes pszichológusok részéről is fokozódott az érdeklődés az illóolajok iránt, illat-emlékeket állítanak elő, ami segít felidézni és ezáltal feldolgozni a gyermekkor traumatikus eseményeit. Ez mindenképpen egy új és izgalmas kutatási irány, ami jól kiegészíthetné a gyógyszerészi kutatásokat. Az illóolajok területén hasznos lenne az egyes részterületeket összekötő nagyobb együttműködést létrehozni, hogy az egyes területeken dolgozók több szemszögből nézve, jobban megismerhessék az illóolajokat és kiegészíthessék a tudásukat.

 

Advertisements

Leave a Reply

Fill in your details below or click an icon to log in:

WordPress.com Logo

You are commenting using your WordPress.com account. Log Out / Change )

Twitter picture

You are commenting using your Twitter account. Log Out / Change )

Facebook photo

You are commenting using your Facebook account. Log Out / Change )

Google+ photo

You are commenting using your Google+ account. Log Out / Change )

Connecting to %s